Lexikonok - Személyiségek
20 találat

Ásgúthy Erzsébet

Részletek

(* 1895. szept. 9. Eperjes, † 1984. jan. 25. Eperjes) Költő, próza- és drámaíró. Tanítóképzőt végzett, 1918 után az eperjesi magyar kulturális élet tevékeny résztvevője, neve műkedvelő színielőadások primadonnájaként országosan ismertté vált. A második vh. alatt a pozsonyi Magyar Néplap kelet-szlovákiai szerkesztője volt. Simor Miklóssal írt két drámáját (Talán, Gázmérgezés a Domb utcában) 1936–1938 között a győri, a debreceni és a szegedi színházban is bemutatták. 1945 után sokáig nem publikálhatott. – Fm. Most én táncolok a kötélen… (v., 1935); Talán (színmű, bemutató: Győr, 1936); Ne kérdezd… (v., 1941); Üres bölcső (mesék, 1943). – Ir. Turczel Lajos: Egy alig ismert írónőnk – Ásgúthy Erzsébet írói pályája. In: Visszatekintések… (1995).

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Személyiségek
TelepülésEperjes [Prešov]
SzerzőLT - Lacza Tihamér
Rövid URL
ID370830
Módosítás dátuma2019. december 3.

Borsody István

Részletek

(* 1911. szept. 16. Eperjes, † 2000. okt. 17. Boston [USA]) Újságíró, történész. 1934-ben fejezte be jogi tanulmányait a prágai Károly Egyetemen. Az 1930-as évek második felétől a Prágai Magyar Hírlap budapesti tudósítója volt. 1945 után a washingtoni magyar nagykövetség sajtóattaséja, 1947-ben emigrált. 1953–1977-ben a pittsburgi egyetemen történelmet oktatott. Újságíróként a szlovákiai magyar kisebbség problémáival és a csehszlovák–magyar kiegyezés lehetőségeinek kérdésével foglalkozott. Ő szerkesztette a Magyarok Csehszlovákiában 1918–1938 c. kötetet (1938). – Fm. A magyar–szlovák kérdés alapvonalai (tan., 1939); Beneš (1943); Magyar–szlovák kiegyezés (1945); Az új Közép-Európa (1998).

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Személyiségek
TelepülésEperjes [Prešov]
SzerzőLT - Lacza Tihamér
Rövid URL
ID371595
Módosítás dátuma2019. december 4.

Dobay István; Hungaricus Viator

Részletek

(* 1875. ? Eperjes, † ?) Író, publicista, lapszerkesztő. Ösi nemesi családból származott, iskoláit szülővárosában végezte, jogot hallgatott. Újságíróként helyezkedett el. A századfordulón a Pressburger Salonblattot szerkesztette Pozsonyban, 1914 és 1920 között A Társaság c. irodalmi folyóiratot Budapesten, 1921-től magyar publicista Szlovákiában. írásait ettől kezdve Hungaricus Viator néven jegyezte. – Kora jó tollú krónikása volt, különösen úti beszámolói voltak népszerűek. A lapokban, folyóiratokban megjelent fontosabb írásai: Angol emlékek, Biskra éjjel. Spanyol útleírás, Alhambra rózsái, Képek és bikaviadalok, Görög tavasz, A téli Svájc, Angol partok, Régi sárosi kastélyok és történetek.  – Fm. Törökök (útleírás, 1917). – Ir. Ványi Ferenc szerk.: Magyar irodalmi lexikon (1926).

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Személyiségek
TelepülésEperjes [Prešov] / Pozsony [Bratislava]
SzerzőSzZ - Szeberényi Zoltán
Rövid URL
ID495699
Módosítás dátuma2019. december 4.

Dzurányi László

Részletek

Dzurányi László
Dzurányi László (FI)

(* 1888. júl. 10. Debrecen [Mo.], † 1955. Pelejte) Újságíró, szerkesztő, politikus, a két vh. közötti korszak egyik legkiválóbb magyar publicistája. Hírlapírói pályáját Eperjesen kezdte, 1918-tól 1923-ig a Kassai Napló felelős szerkesztője, 1925-től a Prágai Magyar Hírlap főszerkesztője, 1932-től a Magyar Újság főszerkesztője lett. Közreműködött a Szlovenszkói Magyar Jogpárt megalakításában is. Az első bécsi döntést követően visszavonult a közélettől. A második vh. után egy ideig még Pozsonyban élt, alkalmilag szlovák lapokban publikált. Miután az 1948-ban újra megindult magyar sajtóban már nem volt számára hely, a Tőketerebeshez közeli pelejtei birtokára vonult vissza. – Ir. Turczel Lajos: Két kor mezsgyéjén (mon., 1967); Dávid Teréz: Utóirat (r., 1986), Kovács Endre: Korszakváltás, emlékirat (1981); Fónod Zoltán: Üzenet (mon., 1993, 2002). A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918–1995 (1997); A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918–2004 (2004).

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Személyiségek
TelepülésEperjes [Prešov] / Pelejte [Plechotice]
SzerzőSA - Simon Attila
Rövid URL
ID372741
Módosítás dátuma2019. december 5.

Fábry Viktor

Részletek

(* 1884. dec. 23. Leibic, † 1940. jún. 16. Eperjes) Lapszerkesztő, evangélikus lelkész. Középiskolai tanulmányait Késmárkon, az evangélikus teológiai tanulmányokat Eperjesen végezte. 1917-től haláláig az eperjesi magyar–német ev. egyházközség lelkipásztora, s a helyi magyar kulturális élet egyik irányítója volt. Szerkesztette a Gyülekezeti Életet, az Evangélikus Lapot, a Luthert, rendszeresen publikált a Prágai Magyar Hírlapban. Színműveket is írt.

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Személyiségek
TelepülésEperjes [Prešov]
SzerzőLT - Lacza Tihamér
Rövid URL
ID372939
Módosítás dátuma2019. december 4.

Fischer Miklós

Részletek

(* 1855. dec. 18. Eperjes – † 1930. szept. 24., Igló) Matematika-fizika szakos tanár, Magas-Tátra–kutató. 1875-ben szülővárosában érettségizett, 1879-ben a budapesti tudományegyetemen tett tanári vizsgát matematikafizika szakon. 1880–1922 között az iglói evangélikus gimnázium tanára, 1888-tól igazgatója volt. Aktív szereplője volt a város közéletének, 1891–1920 között a Magyarországi Kárpáti Egyesület elnöki tisztét is betöltötte. Jelentős mértékben hozzájárult nemcsak az Egyesület működéséhez, hanem a tátrai és a szepességi turizmus fellendüléséhez. Kezdeményezője volt a tátrai menedékházak (pl. Sziléziai-ház) és utak építésének, közreműködött a térség tudományos vizsgálatában, topográfiai felmérésében és számos írásával külföldön is népszerűsítette a Magas-Tátrát. Diákjaival gyakran túrázott a Tátrában és ilyen alkalmakkor az ösvényeket javították, turistajelzéseket helyeztek ki. A poprádi Kárpáti Múzeum megalapításában, különösen annak könyvtára létrehozásában is szerepet vállalt. 1896-ban az ő javaslatára kapta az ország legmagasabb csúcsa (ma: Gerlachfalvi-csúcs) I. Ferenc József nevét.

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Személyiségek
TelepülésEperjes [Prešov] / Igló [Spišská Nová Ves]
SzerzőLT - Lacza Tihamér
Rövid URL
ID494541
Módosítás dátuma2019. december 9.

Flórián Károly

Részletek

(* 1878. jan. 26. Eperjes, † 1941. aug. 15. Kassa) Jogász, útleírások szerzője. Középiskolai tanulmányait szülővárosában végezte, a kolozsvári egyetemen 1900-ban szerzett jogi doktori oklevelet. 1901–1914 között az eperjesi Jogi Akadémia tanára volt, 1914-ben a berlini egyetemen is előadott. Az I. vh.-ban orosz hadifogságba került. Megtanult oroszul és a harkovi egyetemen közgazdaságtant adott elő. 1918-ban tért vissza Mo.-ra és a kassai magyar oktatási nyelvű jogakadémia tanára lett. 1922-ben az akadémia bezárását követően nyugdíjba vonult és visszatért Eperjesre. 1924–1928 között Eperjes polgármestere. A Magyarországi Kárpát Egyesület eperjesi osztályának választmányi tagja, 1936–1939 között a Karpathenverein alelnöki tisztét is betöltötte. Egyik alapítója volt a Csehszlovákiai Magyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társaságnak. Hamvait Kassáról Eperjesre szállították és ott temették el. Két tátrai és egy alpesi hegyi túráról könyvet is írt. – Fm: Három nap a Magas-Tátrában (1904); Barangolások a Magas-Tátrában (1905); A tiroli hegyek között (1904). Szocializmus és magántulajdon (1901); A törvényhatóságok és az önkéntes adófizetés ex-lex-ben (1903); Az adománygyűjtés a magyar közigazgatási jogban (1904); A magyar– horvát pénzügyi egyezmény (1905); Az adóreform (1912).

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Személyiségek
TelepülésEperjes [Prešov] / Kassa [Košice]
SzerzőLT - Lacza Tihamér
Rövid URL
ID373188
Módosítás dátuma2019. december 9.

Flórián Kata; Kalavszky Miklósné

Részletek

(* 1903. aug. 6. Eperjes, † ?) Színháztörténész. 1921-ben az eperjesi ev. kollégium főgimnáziumában érettségizett. Bölcsészettudományi tanulmányait Budapesten, Jénában, Párizsban és a prágai Német Egyetemen végezte német–francia szakon. 1927 és 1936 között a kassai magyar gimnáziumban tanított, s a Prágai Magyar Hírlapban, a Kassai Újságban és az Új Világban publikált. 1936-ban Budapestre ment férjhez. – Fm. Három egyetem (1926); A kassai német színészet története 1816-ig (1927).

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Személyiségek
TelepülésEperjes [Prešov]
SzerzőCsS - Csanda Sándor
Rövid URL
ID495816
Módosítás dátuma2019. december 9.

Frenyó Lajos; Fráter Lajos; Kövényi Frenyó Lajos

Részletek

(* 1872. ? Abaújrákos, † 1944. jan. 21. Eperjes) Történész, író. Középiskolai tanulmányait Sajógömörön, Rozsnyón, Késmárkon, az ev. teológiát Eperjesen és Greiswaldéban végezte. Az eperjesi kollégium főgimnáziumában és teológiai akadémiáján tanított, s ugyanott könyvtáros is volt. – Vallásos témájú cikkeket, elbeszéléseket, történelmi tanulmányokat írt. Az utóbbiakat főleg az Etnographiában, a Protestáns Szemlében és a Magyar Figyelőben közölte. Az eperjesi és kassai sajtóban (Eperjesi Lapok, Új Világ, Kassai Újság) sokat foglalkozott Eperjes és Sáros megye történetével. – Fm. Dicső elődök, törpe utódok (tan., 1902); A két Széchy (tan., 1903); Az 1831. évi észak-magyarországi parasztlázadás története (1938).

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Személyiségek
TelepülésAbaújrákos [Rákoš] / Eperjes [Prešov]
SzerzőTuL - Turczel Lajos
Rövid URL
ID495822
Módosítás dátuma2019. december 9.

Ghillány István, báró

Részletek

Ghillány István, báró
Ghillány István (GJ)

(* 1910. jan. 29. Eperjes, † 2012. júl. 14. Pozsony) Zeneszerző. Sátoraljaújhelyen érettségizett (1928), zeneszerzést Bécsben tanult. 1951. jan. 1-jén munkatáborba hurcolták, kiszabadulása után (1952) különböző városokban volt zenetanár, ill. zenész. 1973-ban Pozsonyban telepedett le. Több misét írt, amelyeket Szl.-szerte ismernek és játszanak. – Fm. Szivárvány Branyiszkó fölött (szimfonikus költemény, 1953); Vals Magiolato (zongoramű, 1955); Hajnalhasadás (zenekari intermezzo, 1966); Bölcsődal (1971); Püspöki kutyácskák (1995).

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Személyiségek
TelepülésEperjes [Prešov] / Pozsony [Bratislava]
SzerzőLT - Lacza Tihamér
Rövid URL
ID373560
Módosítás dátuma2019. december 6.

Jordán Miklós

Részletek

Jordán Miklós
Jordán Miklós (SZM))

(* 1892. jún. 7. Eperjes, † 1977. ápr. 16. Eperjes) Festőművész. Jernyén Szinyei-Merse Pál tanítványa volt; 1912–1914-ben a budapesti Művészeti Akadémián kezdett tanulmányait az első vh. félbeszakította, ezeket később magánúton pótolta. 1921-ben Krakkóban, Varsóban tett tanulmányutat. 1930-tól az eperjesi görög katolikus püspökség hivatalos festője volt. 1938-ban restaurátor-tanfolyamot végzett Budapesten. Portréfestészete jelentős, később a népélet, majd a második vh. után a mezőgazdasági munka is megjelenik képein. Restaurálta a kassai Rákóczi-ház sgrafitto díszítését, ő festette a kassai, eperjesi, szinnai görög katolikus templomok oltárképeit. Főbb kitüntetései: „Pro ecclesia et pontifice” pápai arany érdemkereszt (1937); Kiváló Munkáért (1967). 1917-től csoportos kiállítások rendszeres szereplője, 1950 után szinte minden kerületi szemlén részt vett Eperjesen, ill. Kassán. – Ir. G. Haščáková-Vizdalová: Profily (1982).

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Személyiségek
TelepülésEperjes [Prešov]
SzerzőSzK - Szabó Kinga
Rövid URL
ID374808
Módosítás dátuma2019. december 10.

Jurán Vidor

Részletek

(* 1879. dec. 30. Eperjes, † 1963. júl. 5. Gnézda) Vadászíró, publicista. A Szepességben élt, Podolinban iskolatársa volt Krúdy Gyulának. 45 évig Szepesbélán volt tanár; foglalkozott vadvédelemmel és vadőrként is tevékenykedett. A két vh. között szerkesztette a Vadászlapot. – Fm. Ordasok (mon., 1958); Vadászkrónika (vadásztörténetek, 1959).

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Személyiségek
TelepülésEperjes [Prešov] / Gnézda [Hniezdne]
SzerzőLT - Lacza Tihamér
Rövid URL
ID374835
Módosítás dátuma2019. december 10.

Kónya Péter

Részletek

Kónya Péter
Kónya Péter (csa)

(* 1966. aug. 20. Eperjes) Történész, egyetemi tanár. Általános és középiskolai tanulmányait szülővárosában végezte (1985), az eperjesi Šafárik Egyetemen szerzett történelem–orosz szakos tanári oklevelet (1990). 1991-től az egyetem történelem tanszékének adjunktusa, 2001-től docense, 2002-től professzora és tanszékvezetője. 2003–2007-ben dékán-helyettes, 2007-től rektor-helyettes. Kutatási területe elsősorban a középkori várostörténet, az egykori Sáros megye, ill. Eperjes története. Szlovákiai, magyarországi és más külföldi szakfolyóiratokban publikál, több nemzetközi konferencia szervezője és előadója. – Fm. Krvavý súd (1992); Az eperjesi vésztörvényszék (1994); Stručné dejiny prešovských Židov [Az eperjesi zsidóság rövid története] (társszerző, 1995); Zakarpatsko [Kárpátalja] (társszerző, 1995); Stručné dejiny Podkarpatskej Rusi [Kárpát-Ukrajna rövid története] (1996).

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Személyiségek
TelepülésEperjes [Prešov]
SzerzőLT - Lacza Tihamér
Rövid URL
ID375615
Módosítás dátuma2019. december 10.

Maléter István

Részletek

(* 1870. ápr. 17. Pécs [Mo.], † 1933. dec. 16. Eperjes) Jogtudós, publicista, a két vh. közötti szlovákiai magyar szellemi élet egyik meghatározó személyisége, régi eperjesi evangélikus család sarja. A pozsonyi ev. líceumban érettségizett; 1905-ben avatták az államtudományok doktorává a pécsi jogakadémián. Ezt követően többéves nyugat-európai tanulmányúton vett részt, ahol politikát, szociológiát és filozófiát hallgatott. Az 1905-ös kormányválság idején rövid időre Kassa polgármesterévé nevezték ki. 1910-től az eperjesi kollégium tanára, 1916-tól igazgatója volt. 1918 őszén az eperjesi Nemzeti Tanács elnökévé választották, a Károlyi-kormány pedig Sáros megye kormánybiztosává nevezte ki. Eperjes Csehszl.-hoz kerülése után, ill. az eperjesi jogakadémia Miskolcra való áthelyezésével Maléter a kassai jogakadémia tanára lett, ahol 1922-ig, az iskola felszámolásáig oktatott. Az 1920-as évek elejétől aktívan bekapcsolódott a szlovákiai magyar közéletbe, és a kassai szabadkőműves páholy, ill. a kisgazdapárt (Magyar Nemzeti Párt) helyi szervezetének vezető személyisége volt. 1925-ben fontos szerepet vállalt a kisgazdapárt Magyar Nemzeti Párttá való átalakulásában, később azonban kivonult az országos politikából. Az 1930-as évek elején bekapcsolódott a Csehszlovákiai Magyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társaság (Masaryk Akadémia) tevékenységébe, s haláláig szerkesztette annak lapját, a Magyar Figyelőt. – Fm. A magyar történelmi osztályok és a nemzeti eszme (1911); A választói reform (1912); Az athéni demokrácia (1913); A magyar kisebbség problémája a Csehszlovák Köztársaságban (Magyar Figyelő, 1933).

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Személyiségek
TelepülésEperjes [Prešov] / Kassa [Košice]
SzerzőSA - Simon Attila
Rövid URL
ID376683
Módosítás dátuma2019. december 11.

Rákosi Ernő; Mazurák

Részletek

Rákosi Ernő; Mazurák
Rákosi Ernő (SZM)

(* 1881. máj. 16. Igló, † 1973. jún. 15. Eperjes) Festő. 1899–1902-ben a budapesti Iparművészeti Főiskolán tanult, 1902–1904-ben Bécsben, 1905–1909-ben Münchenben alkotott. 1910-től Eperjesen élt. 1961-ben Kiváló Munkáért Érdemrenddel tüntették ki. Korai portréfestészete posztimpresszionista szemléletű, tájábrázolásában a plein-air érvényesül. Kedvelt témáit adták a régi városrészletek; figurális kompozícióihoz a népéletből merített ihletet. Életművét végrendeletileg a Csemadokra hagyta.

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Személyiségek
TelepülésIgló [Spišská Nová Ves] / Eperjes [Prešov]
SzerzőSzK - Szabó Kinga
Rövid URL
ID378783
Módosítás dátuma2019. december 12.

Schöpflin Géza; Szombati

Részletek

(* 1876. dec. 11. Maniga [Olaszország], † 1960. jan. 19. Eperjes) Műfordító. Az eperjesi ev. kollégium, majd a kassai magyar gimnázium tanára volt. A helyi lapokban és az Evangélikus Naptárban publikált. Verseket is írt, és németből fordított. A két vh. között elsőként fordított magyarra klasszikus szlovák költői alkotást, Hviezdoslav A csősz felesége c. elbeszélő költeményét (1924). A mű elé bevezető tanulmányt írt Hviezdoslavról.

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Személyiségek
TelepülésEperjes [Prešov]
SzerzőCsS - Csanda Sándor
Rövid URL
ID511445
Módosítás dátuma2019. december 12.

Sebesi Ernő

Részletek

(* 1893. dec. 9. Sebeskellemes (Šarišské Lúky), † 1944. Mauthausen [Ausztria]) Költő, drámaíró, műfordító. Eperjesen érettségizett (1911), Budapesten, Bécsben és Pozsonyban folytatott orvosi tanulmányokat, oklevelét ez utóbbi helyen szerezte (1917). Eperjesen volt orvos. 1941-ben származása miatt Budapestre menekült, innen hurcolták koncentrációs táborba. Verseket, elbeszéléseket, drámákat írt; több színművét bemutatták Pozsonyban, Kassán; Karambol c. színművét az USA-beli Rochesterben is előadták 1926-ban. Németből, csehből, szlovákból fordított. – Fm. A csönd karján (v., 1919); Félemberek (színmű, 1923); Haláljáték (színmű, 1926); A vihar elvonul (v., 1928); Megrúgott emberek (elb., 1929); Halhatatlanok (v., 1943); Haláljáték (vál. elb., dráma, 1976).

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Személyiségek
TelepülésSebeskellemes [Šarišské Lúky] / Eperjes [Prešov]
SzerzőLT - Lacza Tihamér
Rövid URL
ID379161
Módosítás dátuma2019. december 12.

Török Gyula

Részletek

(* 1879. jún. 5. Eperjes, † 1963. márc. 18. Eperjes) Festő. 1899–1904 között a budapesti Képzőművészeti Főiskolán tanult. Eperjesen élt, középiskolai tanár volt. Munkássága gerincét a kelet-szlovákiai városrészleteket, műemlékeket ábrázoló impresszionisztikus akvarellek képezik.

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Személyiségek
FejezetSzemélyiségek
TelepülésEperjes [Prešov]
SzerzőSzK - Szabó Kinga
Rövid URL
ID380616
Módosítás dátuma2019. december 16.

Wallentinyi Samu

Részletek

(* 1875. Egyházasdengeleg [Mo.], † 1930. jún. 15. Tőketerebes) Tanár, szerkesztő, irodalomtörténész. Magyar–latin szakos tanári oklevelet szerzett Budapesten (1899). 1900-tól haláláig az eperjesi főgimnázium tanára volt. 1918 után főleg a Prágai Magyar Hírlapban publikálta cikkeit, kritikáit. Eperjesen temették el. – Fm. Sárosi Gyula élete (1898). – Ir. Sebesi Ernő (szerk.): Dr. Wallentinyi Samu emlékezete (emlékkönyv, 1933).

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Személyiségek
TelepülésTőketerebes [Trebišov] / Eperjes [Prešov]
SzerzőLT - Lacza Tihamér
Rövid URL
ID381504
Módosítás dátuma2019. december 16.

Zeman László

Részletek

Zeman László
Zeman László (ST)

(* 1928. nov. 7. Eperjes, † 2019. máj. 17., Pozsony) Nyelvész, hungarológus. Eperjesen érettségizett (1948), a pozsonyi Comenius Egyetem TTK-án biológia–filozófia–természetrajz szakos tanári oklevelet (1953), majd a Pedagógiai Főiskolán magyar szakos diplomát szerzett (1955). 1953–1958-ban a pozsonyi Pedagógiai Főiskola magyar tagozatán biológiát oktatott, 1958-tól a kassai, 1960-tól pedig a pozsonyi magyar gimnáziumban tanított. 1962–1989 között a Comenius Egyetem Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékének adjunktusa. 1971-ben doktorált Prágában Vladimír Skaličkánál. Elsősorban nyelvészeti és műfordítás-elméleti kérdésekkel foglalkozott, de művelődéstörténeti tanulmányokat is írt. Lefordította František Miko Az epikától a líráig (2000) c. munkáját. – Főbb díjak: Madách Imre-díj (2000). – Fm. Stílus és fordítás (vál. tan., 1993); Gymnasiologia (művelődéstörténeti tan., 2003); Visszalapozások (tan., 2008). – Ir. Fazekas József: Zeman László a tudós és tanár. Fórum Társadalomtudományi Szemle, 2003/4.; Emlékkönyv Zeman László 80. születésnapjára (2008).

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Személyiségek
TelepülésEperjes [Prešov] / Pozsony [Bratislava]
SzerzőLT - Lacza Tihamér
Rövid URL
ID381582
Módosítás dátuma2019. december 16.

20 találat